A Védegylete
Az 1843/44. évi országgyűlésen már erősebb főrendi ellenzék élén állott, s igen aktívan vett részt a főrendi tábla ülésein. Több
törvény elfogadása mellett a közteherviselésről és a vámkérdés rendezéséről szóló előterjesztés nem járt eredménnyel. Az elutasításra válaszul a rendek még Pozsonyban, az országgyűlés befejezése előtt létrehozták a Védegyletet. Az Országos Védegylet
elnökségét Batthyány Kázmér vállalta, míg az ipari bázisát biztosító,
1844 decemberében alakult Gyáralapító Társaság elnöke Batthyány
Lajos lett. A Védegylet megalapítását először megyei szinten - Tolnában - a Perczel fivérek kezdeményezték. A tagok arra kötelezték magukat, hogy 6 évig csak hazai fogyasztási cikkeket vásárolnak. A Védegylet 1844. október 6-ai pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabályai szerint a külföldi árut ki
kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell
biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy tíz
évigcsak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar
mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni.Az elnök Batthyány Kázmér, az alelnök Teleki László, az igazgató a belső fogyasztás, a tudatos vásárlás útján próbálta meg fejleszteni. A kezdeti lendület
hamar alábbhagyott. 1846. augusztus 20-án Kossuth lemondott igazgatói tisztéről: a társaság ettől kezdve csak névleg működött.